2015. szeptember 19., szombat

Chloe From The Woods - Interjú Kovács Dórival



Ismeritek a bájos Kovács Dóri blogját, amely a Chloe from the woods nevet viseli? Ha még nem, akkor feltétlen látogassátok meg az oldalát, mert az egyik legjobb a magyar mezőnyben! Csodaszép, minőségi outfit fotókkal vár Titeket. Persze előbb olvassátok el az interjút, amit Dórival készítettem az egyik este, amikor találkoztunk a Római-parton egy kis kutyus-sétáltatás és limonádé-szürcsölgetés erejéig. A képeket mind én készítettem, és bevallom, hogy nem tudtam szelektálni, annyira tüneményes mindegyiken Dóri (és persze Luca, a kutyus), úgyhogy íme, egy kis nézegetnivaló a hétvégére! :)





- Manapság rengetegen vezetnek blogot, emlékszel még, hogy neked hogyan jött az ötlet, - miért kezdted el írni a virtuális naplód?
A blog eredeti neve Chloe Knows volt, melyet olyan 2012 körül hozhattam létre. Akkoriban még nem nagyon voltak népszerűek itthon a divatblogok, illetve még én sem tudtam pontosan, mit is várok el pontosan a blogomtól, és hogy milyen témák lennének érdekesek az olvasóim számára.
Két évre rá, 2014-ben neveztem át a régi blogom Chloe From The Woods-ra egy belső sugallat hatására. Pontosan már nem is emlékszem, hogy mi volt a momentum ami hirtelen arra sarkallt, hogy újra vágjak bele, de arra viszont pontosan emlékszem, hogy olyan izgatott voltam akkoriban, hogy napokig nem tudtam aludni a sok gondolattól, ami elárasztotta a fejem… :)

- Hogyan születik meg egy új outfit bejegyzés, honnan merítesz inspirációt?
- Számomra az elsődleges szempont, hogy az aktuális időjárásnak megfelelő szettet állítsak össze, illetve sok esetben először a helyszín dől el, és ahhoz alakítom a különböző ruhadarabokat.
Illetve nem tagadhatom, hogy (sajnos) abszolút hangulatember vagyok, amely hihetetlen mód visszaköszön az aktuális outfitjeimen.




- Gyakran mesébe illőnek tűnik a divatbloggerek élete, de mint minden szakmában, itt is vannak nehézségek. Számodra mi jelent kihívást? 
- Úgy érzem most, lassan két évvel a blogom indulása óta jóval több kihívással kell szembenéznem, mint a kezdetekkor. A hazai bloggerszcéna napról napra telítettebb lesz, és ezzel párhuzamosan egyre ,,többet” kell villantanod ahhoz, hogy kitűnjél a tömegben. Ami régen extrának számított egy-egy divatbloggernél, az mára már alapelvárássá alakult, és ebben a kiélezett versenyszférában vagy igazi véleményvezérré alakulsz, aki képes valódi és egyedi értéket teremteni az olvasóinak, vagy lehúzhatod a rolót. Sokszor megfigyelhető jelenség az, hogy egy-egy márka kegyeiért versenybe kell szállni más bloggerinákkal, pedig véleményem szerint a márkáknak kellene udvarolnia a bloggereknek, és nem pedig fordítva.

- Mivel foglalkozol, ha éppen nem a blogot vezeted? 
- Közösségi média menedzser vagyok a világ egyik legnagyobb szoftvervállalatánál. Megtisztelő és inspiráló ilyen sikeres cégnél dolgozni. 





- Milyen öltözködési tippet adnál az őszre a lányoknak, melyek lesznek a szezon legnagyobb trendjei, mit érdemes beszerezni? 
- Első körben olvassátok el az őszi trendriportomat, és kutassátok fel édesanyáitok elfeledett ruháit a 70-es évekből. Teljesen biztos vagyok benne, hogy találni fogtok minimum egy csinos A-vonalú szoknyát, vagy egy csodálatos hasított bőr tarisznyát.

- Nem csinálsz belőle titkot, hogy az Ivan and the Parazol gitárosa a barátod, ezért is merem megkérdezni – milyen egy rockzenész barátnőjének az élete?
- A PR válasz érdekel, vagy az őszinte? – nevet. Nos, telis-tele van megpróbáltatásokkal, kalandokkal, képtelen szituációkkal, epic pillanatokkal, reggelig tartó mulatozásokkal, jó zenével, napraforgókkal, igaz barátokkal, mélységekkel és magaslatokkal, feledhetetlen pillanatokkal…

- Ki szokták kérni a fentebb említett fiúk a véleményed stílus- és fellépőruha-ügyekben? 
- Máté néha megkérdez egy-egy már előre eldöntött fellépőruha koncepcióról. Ilyenkor általában mindegy mit mondok, mert egyszerűen nem tudok keresztes hadjáratot folytatni 5 elég konkrét elképzelésekkel bíró fiú elképzelései ellen.




- Melyik a kedvenc éttermed/kávézód Budapesten? Van törzshelyed?
- Mivel a budapesti agglomerációban élek, illetve a munkahelyem is Óbudán van, ezért nem nevezhetem magam törzsgyökeres belvárosi lánynak, aki ebédszünetben leugrik a kedvenc kávézójába a kedvenc lattéjéért. Persze vannak kedvenc helyeim Budapesten is, de az esetek többségében jobban esik a vidéki nyugalom, a mögöttünk lévő csodálatos fenyőerdő, a jó levegő. Visszakanyarodva a kérdésre: ha meg kellene neveznem a kedvenc budapesti éttermemet, ill. kávézómat akkor a Vintage Gardenre és a Madal Cafe-ra esne a választásom.  Jó kis helyek, de inkább csak különleges alkalmakkor térek be. Sok bloggerrel ellentétben nálam az alkotás folyamata inkább az imádott otthonomban (pizsamában és kakaóval a kezemben), és nem pedig fancy kávézókban zajlik.

- A nyáron Korfun nyaraltál (nagyon tetszett a bejegyzésed!), mesélsz róla egy picit nekünk? Mi a következő úti cél?
- Egyszerűen szerelmes vagyok a görög szigetvilágba, szóval már évek óta görög szigetekre járunk nyaralni. Ezeknek az utaknak az a célja, hogy a lehető legtöbb vizuális és gasztronómiai csodát szippantsuk magunkba egy héten keresztül, és elengedjük a hétköznapok terheit. A következő úti célom egyelőre csak gondolat szinten fogant meg a fejemben: már nagyon régóta vágyom egy hátizsákos Izland túrára. Talán tavaszra össze is szedek annyi bátorságot, hogy egyedül nekivágjak…





- Egy könyv, egy film, és egy zene amit sosem fogsz megunni:

- Könyv: Iselin C. Hermann – Expressz ajánlott!
- Film: Amelie csodálatos élete 
- Zene: Jaj, ez a legnehezebb kérdés, amit valaha feltettek nekem. Imádom a zenét, nagyjából egész nap hallgatok valamit, a zúzós rock and roll-tól a komolyzenéig egyszerűen mindent szeretek. Talán már említettem korábban mennyire hangulatember vagyok, ezért a hangulatom az, ami igazán meghatározza az aktuális kedvenceimet. Lássuk csak, mi a napi kedvencem: Beck - Everybody's Got To Learn Sometime (a bejegyzés végén meghallgatható :))

- Mi a következő célod az életedben?
- Egy héten keresztül igent mondani mindenre! Alig várom már ezt a kihívást, remélem szuper személyiségfejlesztő projekt lesz. Van ám háttere is a történetnek, itta részletes sztori.

- A legjobb tanács, amit valaha kaptál?
- ,,Úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy mások veled bánjanak!” – sajnos sokszor elfelejtem ezt az intelmet, pedig ha mindenki tudatosan ebben a felfogásban élné az életét, akkor valószínűleg egy sokkal jobb világ venne minket körül.





A fotókat én készítettem. / All photos taken by me.

Ha tetszett a bejegyzés, ide kattintva megtalálod a blog facebook oldalát is.

Beck  - Everybody's Got To Learn Sometime


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...