14 dolog, amit 2014-ben tanultam.

Az illusztrációt én készítettem.

Huszonpár évesen nem célom az élet nagy bölcsességeire tanítani a világot, de ahogy visszaolvasgattam a naplómat, rájöttem, hogy ez az év minden eddiginél tanulságosabb volt a számomra. Ahogy listáztam magamban ezeket a kis tapasztalatokat, arra gondoltam, hogy bár némelyik igencsak személyes, mégis szeretném Veletek is megosztani őket, hátha valakinek épp jól jön.

Ti mit tanultatok idén? (tényleg érdekel, várom a válaszokat kommentben itt, vagy a facebookon! :))

1. Folyamatosan új dolgokat kell kipróbálni.

Ha visszagondolok a 2014-es évemre, rögtön azok az élmények jutnak eszembe, amikor egy kicsit kiléptem a komfortzónámból, és számomra új (ráadásul esetleg szörnyen félelmetes vagy tőlem teljesen távol álló) dolgokat próbáltam ki. Karaoke egy csomó idegen (és ami még ijesztőbb, ismerős) előtt, falmászás, slackline, kortárs tánc... Csupa icipici, aprócska tevékenység, nekem mégis sokat jelentett mind, mert bátrabbnak éreztem magam tőlük, felfrissült az önbizalmam, és hatalmas örömet okoztak, mert olyasmiket csináltam, amiket sosem gondoltam volna magamról. (zárójeles megjegyzés - ugyanez igaz a spontán programokkal és az új helyek felfedezésével kapcsolatban is.)

2. Időnként a legjobb dolog ami csak történhet velünk, ha egy kicsit magunkra maradunk.

Általában próbálom keresni a barátnőim megnyugtató és biztonságos társaságát, de sokszor érdemes leválni a szoborcsoportról - mert ha egyedül vagyunk, akkor igazán szuper dolgok történhetnek! Olyankor rá vagyunk kényszerülve, hogy egyedül boldoguljunk (szó szerint), és olyan dolgokat csináljunk, amiket addig nem (lásd első pont). De ami a legjobb, hogy ilyenkor muszáj vennünk a bátorságot ahhoz is, hogy megismerkedjünk új emberekkel (ami pedig mindig örvendetes)!

3. A bátorság bátorságot generál.

4. Még a legunalmasabb elfoglaltságot is a világ legjobb mulatságává lehet változtatni a 70-es évek disco-funky zenéjével.

Nem hiszed? Kattints ide a spotifyos listámért. BeeGees, Earth Wind & Fire és a többiek. Nekem általában takarítás és photosoppolás közben jön a legjobban, amikor már majdnem felhagyok minden reménnyel!

5. Tudni kell nemet mondani.

Főképp, ha olyasmire kérnek, ami minden elveddel ellentétes. Még ha pillanatnyilag kínos vagy kellemetlen helyzetbe is kerülsz miatta. Mert utána sokkal erősebb leszel.

6. Egy kis séta mindig jól jön.

Főképp szomorú vagy stresszes pillanatokban - egy magányos, lassú séta (esetemben) Budapest legszebb utcáin, és máris minden sokkal biztatóbb lesz!

7. Néhány ember, akit addig biztos útitársnak hittünk, elúszik az életünkből.
És nem tudjuk őket magunk mellett tartani, bármennyire is igyekszünk. 

8. A rosszkedv fordítottan arányosan csökken a csinos ruhák viseletével.
A morcos hétfő reggeleken legszívesebben óriási, kapucnis pulcsikba bugyolálnám magam - de ha egy kicsit kicsípem magam (nem is kicsit, inkább jó alaposan), egyből elmúlik a lúzer hangulat... főleg, mert zsebre lehet vágni egy csomó kedves bókot!

9. Néha érdemes egy kicsit emlékeztetni magunk, hogy milyen az offline lét.
A tavaszi vizsgaidőszakom teljesen krézi volt, ezért pár napra totálisan kivontam magam a forgalomból. Igazán botrányosan viselkedtem - nem válaszoltam rögtön a levelekre, nem pörgettem végig a facebookot és az instagramot... és mégsem maradtam ki semmiből. Egy kicsit elérhetetlennek lenni pedig csodás érzés! Azt hiszem gyakrabban kéne gyakorolnom.

10. Jobban kéne figyelnünk arra, amit kimondunk.

Panaszkodás, zsörtölődés, mérgeskedés, pletykálkodás, és negatív mondatok... mind hatással vannak ránk és a körülöttünk létezőkre is. Ezért próbáljuk mellőzni őket, sokkal jobb az élet nélkülük.

11. Vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen ki kell várni.

Mert több időbe telnek, mint elsőre gondoltuk. Vagy még nem vagyunk készen rájuk. Esetleg mert egyszerűen még nincs itt az idejük.

11/a. És ez nem baj.

11/b. Ez igaz a nagy-döntések-meghozatalára is. 
Néha egyszerűen csak jobb kivárni az eseményeket, mert sokszor magukkal hozzák a megoldást is. Szóval csak lazán.

12. Várakozás közben nem kell várni.
Lásd a hasznos kis 1-es pontot.

13. Nem tudok mindent ÉN irányítani.

Általában akkor érzem magam biztonságban, ha kontrollálni tudom az eseményeket magam körül. Ezt ráadásul csak erősítik azok a "Higgy önmagadban" inspirációs mantrák is, amelyekkel folyton-folyvást találkozni minden felületen.
De... én nem szeretnék önmagamban hinni. Túl kicsi vagyok, a világ meg túl nagy. Ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy bármekkora önbizalmam is legyen, bármennyit dolgozzak is - vannak olyan dolgok, amelyeken egyszerűen nem tudok változtatni - mert nem tőlem függnek. Ezért úgy döntöttem, hogy én inkább Istenben hiszek, és bízom benne, hogy ha én már nem is, Ő biztosan kézben tudja tartani az ügyeim. Amellett, hogy azóta sokkal kevesebbet aggodalmaskodom (mert nem vagyok hajlandó, hiszen minden a legjobb kezekben van! :)), önmagamat is jobban szeretem, mint amíg csak saját magamra számíthattam...

14. Látom, ha hiszem.
'Hiszem, ha látom.' - Ahh, dehogyis! Mégis ki találta ezt ki? Ha már látom, egyáltalán nem kell hinni. Szóval én inkább hiszem és meglátom!

Szeretnék mindenkinek csodaszép, sikeres, és nagyon boldog új évet kívánni :)

 Ha tetszett a bejegyzés, ide kattintva megtalálod a blog facebook oldalát is.