A napokban már számtalan kritika jelent meg a Marie Claire Fashion Days nevezetű eseményről, és az ott bemutatott kollekciókról. Nem is szeretnélek benneteket untatni, hiszen már biztos ti is olvastátok egyiket másikat, csak röviden írnék arról, hogy én hogyan láttam a tervezők munkáit.
Nekem úgy tűnik, mintha a tervezők java nem lenne érzékeny a változó trendekre - ami persze nem feltétel ahhoz, hogy különleges, szép, időtlen ruhák készüljenek, de előny, ha valaki divattervezéssel foglalkozik. Olyan, mintha nem tudnának előrébb lépni, már szezonok óta ugyanazokkal a klisékkel kísértenek bennünket, gondolok itt a hegyes válltömésekre, a kapucnis felsőkre vagy csak egyszerűen a divatjamúlt szabásvonalakra. Ráadásul mintha ezeket a közhelyeket folyton kölcsön is vennék egymástól - azonban jó jelnek tartom, hogy most már kezd kialakulni a saját stílusuk.
Azért egy csöppet sem kétségbeejtő a helyzet, nagyon bízok benne, hogy mindenki megtalál majd egy sajátos, és szerethető (Igen, nekem ez hiányzik belőlük. A szerethetőség. A merev, fekete, jelmezszerű ruhákban nem tudok elképzelni egy nőt sem. Nem látom magam előtt, ki viselné őket, ki az a hölgy, aki divatosnak, egyedinek és gyönyörűnek érezné magát bennük.) vonalat, de már most is volt egy-két olyan kollekció, amelyre méltán lehet büszke a megalkotója. A továbbiakban ezekről szeretnék pár szót ejteni, és a kedvenc darabjaimról fotókat mutatni.
Nanushka
Nanushkát leginkább azzal vádolják, hogy unalmas, és kiszámítható. Viszont én nem így fogalmaznék: én bizalmat érzek iránta. Bízom abban, hogy mindig ugyanolyan bájos, divatos és jól kihasználható darabokat tár elénk, amelyekkel én is szívesen teletömném a gardróbom. Nagyon tetszettek az oversized kabátok, a hosszú pólóruhák és a táskák. Az abszolút kedvencem pedig a hatalmas poncsó volt.
NUBU
A NUBU kollekciója nagyon átgondolt volt, letisztult, konstruktivista, de csöppet sem szigorú vonalakkal. Szerettem az óriási, szürke táskát, a szögletes zakókat, és a fekete-barna kabátot.
Je Suis Belle
A Csongor és Tünde inspirálta kollekció nem okozott bennem különösebb katarzist, de az egyszerű, kiválóan hordható, és kombinálható ruhák azért mégiscsak megnyertek maguknak. A bézs és sötétkék darabok közül az én szívemhez leginkább a JeSuisBelle feliratos, hosszú mellény és táska állt közel, a férfi ruhák pedig még talán jobban tetszettek, mint a női holmik.
KEPP Showroom
A Kepp Showroom kollekcióját vártam a leginkább. Nagyon értékelem bennük, hogy bátran kísérleteznek, nyugodt szívvel mixelik a különböző anyagokat és technikákat. Frissek és humorosak - elég ha csak azokra a ruhákra gondolunk, amelyeken egy emberi test alakjából képzett nyomott minta látható, vagy az agancsos fejdíszekre.
Dori Tomcsányi
Tomcsányi Dóri munkáját hasonló jelzőkkel tudnám illetni, mint a Kepp-lányokét (nyilván azért is, mert Dóri ex-kepp-lány), merész és végre valami újat mutat a kliséktől terhelt magyar divatvilágban. A kollekciója erőteljes színkontrasztokra épül, amit egyszerű formákon mutat be - a körgalléros, kislányos ruha a kedvencem.
Use Unused
A Use csapattól még a legzsémbesebb kritikusok szíve is ellágyult, hát még az enyém, kifinomult, teljes, átfogott kollekció az övüké, tele divatos, nőies sziluettekkel. Elegáns bézsek, rozsdák és hideg sárgák váltakoznak a könnyed vonalvezetésű ruhákon, a csillogó aranylemezes applikációk pedig különösen jól mutattak a kivilágított kifutón.
a fotókat én készítettem. / photos by me.
Az 'általános' résszel egyetértek, az egyéni kifejtéseknél nem igazán.
VálaszTörlésPersze szubjektív, de nálam Anh Tuan és USE vitte a pálmát, a leggyengébbnek Szegedi Katát, JSB-t és a Nubut éreztem.